Home » Szolgáltatásaink » Porok, gőzök elszívása
A modern ipari termelésben a levegőminőség már nem csupán komfortkérdés, hanem a technológiai precizitás, az üzembiztonság és a munkavállalói egészségmegőrzés alapköve. A gyártási folyamatok során keletkező szilárd részecskék (porok), aeroszolok és gáznemű szennyezők (gőzök) összetétele rendkívül komplex, kezelésük pedig speciális mérnöki megoldásokat igényel.
Ebben az összefoglalóban áttekintjük a nemzetközi kutatások és a hazai műszaki előírások legfontosabb megállapításait az ipari elszívástechnika fontosságáról.
A nemzetközi rákkutatási hivatal (IARC) és az amerikai NIOSH (Nemzeti Munkavédelmi Intézet) számos ipari mellékterméket sorolt az emberre veszélyes, gyakran rákkeltő anyagok közé.
A biztonságtechnikai kutatások rávilágítanak, hogy sok hétköznapi ipari por (alumínium, fa, cukor, bizonyos műanyagok) zárt térben, megfelelő koncentrációban és gyújtóforrás jelenlétében robbanásveszélyes.
A nemzetközi ATEX-direktívák (Európában a 2014/34/EU irányelv) szigorú előírásokat határoznak meg az elszívórendszerekre vonatkozóan. Egy szakszerűtlenül megtervezett elszívó vezeték maga is gyújtóforrássá válhat a statikus feltöltődés, vagy akár a szikraképződés miatt, ezért a vezetőképes és szikramentes anyagok használata és a robbanás-visszaterjedés gátlása (pl. visszacsapó szelepek, robbanóajtók) technológiai kényszer.
A hazai műszaki leírások és a gyártók (pl. CNC-szerszámgépgyártók) egyöntetű tapasztalata, hogy a kezeletlen por és pára közvetlenül károsítja a nagy értékű berendezéseket:

A nemzetközi munkavédelmi szakirodalom (pl. a brit HSE útmutatói) a „Control of Substances Hazardous to Health” (COSHH) elvét vallja. Ennek legfontosabb pillére a helyi elszívás (LEV - Local Exhaust Ventilation).
A tudományos konszenzus szerint a szennyeződés elszívása akkor a leghatékonyabb és legenergiahatékonyabb, ha az a keletkezési ponttól számított 15-30 cm-en belül történik. Ezzel megakadályozható a szennyezőanyag szétterjedése (diffúziója) a csarnok légterében, így kisebb légmennyiség mozgatásával is tökéletes tisztaság érhető el.
Magyarországon a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a kapcsolódó NM rendeletek (pl. a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 5/2020. ITM rendelet) szigorú határértékeket (AK-érték, CK-érték) határoznak meg a levegőben megengedhető szennyezőanyag-koncentrációra vonatkozóan.
Az üzemek felelőssége a mérésekkel igazolható, biztonságos munkakörnyezet fenntartása, amelynek leghatékonyabb eszköze a hitelesített, méretezett elszívórendszer.
Szakértő csapatunk segít az Ön üzemére szabott legoptimálisabb elszívástechnikai rendszer kiválasztásában és tervezésében.
Garantálják a munkavédelmi határértékek betartását.
Védik a nagy értékű gépparkot a korróziótól és a portól.
Energiahatékonyak, köszönhetően az intelligens vezérlésnek és a hővisszanyerő megoldásoknak.